Tudatos etetés, eredményes horgászat.

3/2

Janival egy közös horgászat alkalmával beszélgettünk, hogy jó lenne próbára tenni magunkat és a Delta csalikat egy teljesen ismeretlen külföldi vízen. Mindketten elkezdtük keresgélni a tavakat, de ez nem volt olyan egyszerű. A választásunk egy bányatóra esett, ami most nem a mérete miatt jelentett nagy kihívást, hanem a rengeteg rák, fehérhal és hínár nehezítette a dolgunkat.Első próbálkozásunkat utólag visszagondolva kissé elkapkodtuk, április elején, egyből jégolvadás után már a parton is voltunk. A körülmények nem voltak igazán optimálisak, a víz hőmérséklete alig érte el a 3-4 Celsiust. Három napos horgászatunk nem a terveink szerint alakult, de ott már tudtuk, hogy vissza fogunk térni. Pozitívumként könyveltük el, hogy a mederviszonyokat többé-kevésbé fel tudtuk térképezni.Második alkalommal júniusban vágtunk neki a mindössze 3 napos horgászatnak. A túránk előtti héten terepszemle és információgyűjtés céljából ellátogattam a tóhoz. Az ott horgászó német csapattal váltottam pár szót, akik azt mondták, hogy két hete nem fogtak halat a tavon és a rákok nagyon aktívak. Egy-két óra alatt eltűnik a csali a hajszálról. Egy hetünk volt a túráig, naponta beszéltünk telefonon Janival, hogy valami olyan taktikát dolgozzunk ki, amivel legyőzzük a rákokat és a tóban élő körülbelül 60 darab pontyból pár szebb példánnyal fotózkodhassunk.

1KÉP

Végül úgy döntöttünk hogy egy nagyobb attraktív etetést csinálunk. El is érkezett a túra napja, a meder újabb feltérképezése során, egy körülbelül 1 négyzetméteres kőtömböt találtunk, azon kívül egyhangú volt a meder, így egy közös bóját tettünk le, amit körülbelül három kiló bojlival etettünk meg. Az etetésre használt bojlit előre belocsoltuk Amino Liquiddel, illetve Hot és Instant alapmixet Robin Redet, májport és csili kivonatot tuningoltuk, majd ezzel paníroztuk be a bojlikat. Taktikánk része volt még, hogy a helyi horgászok szokásaitól eltérően csak napi egyszer használjuk a csónakot, mikor a közös bóját etetjük, a szerelékeket pedig etetőhajóval juttatjuk be. Így a halak számára egy nyugodt terület kialakítása volt a cél.

2.KÉP

Mivel három bottal lehetett horgászni, kettővel az etetés szélére horgásztunk, ahova behúzásonként tíz szem bojlit juttatunk be. A harmadik botot én a kőre tettem, Jani pedig keresőbe húzta be és tizenkét óránként új helyet próbált. Miután az első huszonnégy óránk eseménytelenül telt, frissítettük a szerelékeket, amik a közös “nagy” etetés mellet érintetlenek voltak, viszont a másik két boton láttuk a rákok jelenlétét. Ennek örültünk mivel az volt a terv, hogy az etetéssel elvonjuk a rákok figyelmét, plusz még talán a pontyoknak is marad valami, amivel oda tudjuk vonzani őket. Második nap hajnalán meg is érkezett az első jelentkező Jani botjára, ami az elején nem is tűnt jó halnak, viszont a parttól harminc méterre megmutatta igazi erejét, azonnal csónakba szálltunk és körülbelül harminc perces kőkemény fárasztás vette kezdetét. Többször megláttuk a hatalmas testet, ami többször a mélybe tört, újabb percekre eltűnve a szemünk elöl. A csata végén láttuk, hogy nem mindennapi tükrössel hozott össze minket a sors.

SONY DSC

Mérlegeléshez készülve megszólalt az én jelzőm is, Jani a halát gyorsan mérlegelőbe a vízbe tette, én pedig indultam a hal felé, ami egyből a partszéli hínármezőt célozta meg, tizenöt perces fárasztás és hínárból való szabadítás után sikerült megszákolnom az első osztrák pontyomat. Nagyon örültünk, mert ránézésre 20 felettire saccoltuk ezt is. Nem mindennapi dolog, hogy egyszerre két db 20 feletti ponttyal fotózkothadtunk.

SONY DSC

Ezúton is köszönjük a segítséget a fotózásban a szomszéd álláson horgászó barátainknak!

6.

Jani pocakos tükröse következett, aminek súlya 26.80 kg volt.

4. KÉP 8

Közös fotó után gyorsan visszanyerték szabadságukat. Bizakodóan vágtunk neki a hátralévő 36 órának, mivel úgy tűnt, hogy a taktikánk működött, mivel a két hal az etetés jobb és bal oldaláról érkezett. Így újabb két kiló attraktív etetést juttattunk be a bója környékére. Ez délután újabb kapást eredményezett, amit sajnos elveszítettem, mivel a hal másodpercek alatt a hínárba menekült.Utolsó nap reggelén erős húzós kapásra ébredtünk. Tanulva az előző halvesztésből, azonnal csónakba ugrottunk és a hal felé vettük a irányt. Jóval nagyobb súlyt éreztem, mint az előző halamnál, így izgalmas húsz perc vette kezdetét. Elhagyós szerelékem nagyszerűen vizsgázott és, így meg tudtuk meríteni a bivalyerős 25.90 kilós tőpontyot, ami egyben az egyéni rekordomat is jelentette.

9 10

Csalim D-rig előkén felkínált Instant Explode Balanced bojli volt amit pasztával tettem vonzóbbá.

11

Már csak a pakolás volt hátra, amit nagyon sajnáltunk, nem csak azért, mert ez az egész horgászat leghálátlanabb feladata, hanem mert nagyszerűen működött a kigondolt taktikánk. A mostoha körülményeket, azaz a szinte folyamatosan szakadó esőt és sártengert feledtette velünk ez a három nem mindennapi példány. Hazafelé a kocsiban nem tudtam másra gondolni, csak hogy mi lett volna, ha… tudunk még maradni pár napot. Útközben felhívtam Janit, mire ő, így kezdte: ” Vissza kell jönnünk egy hétre”, akkor ezt meg is beszéltük, már csak az időpont egyeztetés volt hátra, ami szeptember közepére esett. Ha szeretnétek tudni, hogy alakult a harmadik túránk, tartsatok velünk majd a második részben, amiben nem árulok el nagy titkot, ott folytattuk, ahol az előző túrát abbahagytuk csak most több időnk volt taktikázni.

 

0

Your Cart