Valóra vált álom az A Betonon
Ismét eljött a szezon vége, amit egy különleges tavon tölthettem, ahol még soha sem voltam, egy számomra teljesen ismeretlen vízen, a hatvani A Beton bányatavon. Még csak egy hónap telt el az előző túrám óta, mégis úgy vártam erre a bevetésre, mintha évekkel ez előtt jártam volna utoljára vízparton. Az előkészülés is tehát ehhez méltó volt… minden nap újra és újra átgondoltam, hogy mit hogyan fogok csinálni. Az előkék már tízesével sorakoztak a tartóban, botok, orsók, zsinór minden top állapotban… tisztára beteges XD Szóval néhány napra érkeztünk a kedvesemmel és a kiskutyámmal, édes hármasban a 118-as állásra. Az érkezést követően nekiláttunk közösen a táborépítésnek, de bevallom, azért a majdnem 400 km-es út kissé megviselt minket, azonban a tó nagysága és szépsége kárpótolt… mindkettőnk számára lenyűgöző volt – mondhatni szerelem volt első látásra! A táborállítást követően végre előkerültek a nagyágyúk is, amikkel már csak annyi dolgom volt, hogy kimérjem a maximálisan húzható 120 métert és az előke elé 15 méter 0,55-ös előtétzsinórt kössek. Azért is döntöttem így, mert a levegő és a víz még nem hűlt le annyira, hogy a stég előtt húzódó jó pár méteres hínármező visszahúzódjon, így biztos a fix alapon erre az elhatározásra jutottam. Az utolsó 20 cm természetesen a már az előző túrán is bizonyított Ashima Excalibur 25 lb – ás előke zsinórra épült, ami a szintén Ashima Heavy Carp 2 – es méretű horgával volt ellátva. Csaliként pedig ismét a Proficsali palettájából választottam, ezúttal a Squid Liver Chocolate – et és a nagy kedvencemet, ami minden túrámon nagy szerepet játszik, a szénhidrátos Secret Gold Capital – t. Előbbit 24 mm – es, utóbbit 30 mm – es nagyságban kínáltam fel kedvenceimnek. Hosszas helykeresést követően sikerült ígéretesnek tűnő törést illetve púpot találnom, így végre a helyére kerültek a végszerelékek is, amelyekre egyenként 2-2 tele hajónyi munícióval etettem be, az óriási 120 – 140 hektáros vízterületre való tekintettel. A várakozás sokáig nem tartott, hála a tó Istenének, ugyanis a halak ezúttal kapókedvükben voltak. Először a kisebb pontyok jelentkeztek, de, ahogy szépen lassan beérett az etetés, tiszteletüket tették a nagyobb példányok is. A második hajnal pedig minden várakozásomat felül múlta… erőteljes kapásra riadtam fél 6-kor, ahogy kirontottam a sátorból és a kezembe vettem a botot, amin a Secret volt, egyszerre lazítanom kellett a féken, mert brutális erővel éreztem szembe magam. Ekkor már tudtam, hogy igen, Ő az, akire vártam, akiért jöttem. Hosszas fárasztást követően sikerült megmeríteni az óriást… vastag hát, lógó nagy has… 24,40 kg… hatalmas volt az öröm, hát bevallom, majdnem elbőgtem magam. XD A fotózást és a visszaengedést követően, azonnal visszahúztam, ami aztán egésznap, szinte 2 óránként el is sült.
10 és 20 kiló között rengeteg halat fogtunk, de ekkor még mindig nem volt jelentkező a csoki májas szerkóra. Én olyan vagyok, ha egyszer valami beleugrik a fejembe, azt meg kell csinálnom, mert ha nem teszem és marad a sikertelenség, akkor csak ostorozom magam, hogy ott volt az ötlet és mégse cselekedtem. Mivel ilyen messze eljöttünk és ráadásul a csodás A Betonon vagyunk, nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy csak tétlenül várjak, így hát neki láttam új helyet keresni, amit knapp 120 méteres távolságban egy 5,9 méter mélyen lévő kis púp személyében meg is találtam. Úgy döntöttem, felteszem a Deltától kapott, tesztelés alatt álló, intenzív gyümölcsös bojlit a Sweet Edition – t, viszonylag kevés etetéssel, amolyan igazi nagyhalra váró taktikával. Délután 4 lehetett, mikor éppen az előző éjjel és nappal fáradalmait pihentem, amikor is megcsippant a jelzőm… az új helyről… lassú komótos kapás! Hát én riadtságomban és örömömben úgy kipattantam, hogy mezítláb futottam a stégig, ahol aztán jó fél órás fárasztás vette kezdetét. Amikor megláttam az óriási fekete púpját, akkor bizonyosodott meg bennem, hogy újra az álomhatár felé emelkedtünk. Egész pontosan 22 kg – ot mutatott a mérleg. A párom közben hozta a kötelezőt és újabb profi képeket sikerült csinálnia. :* A visszaengedést követően, gyorsan vissza is húztam és némi folyékony, átlátszó gyógyír társaságában gyönyörködtem a képekben és örültem, hogy sikerült jubilálnom, mivel ez a gyönyörű fekete tükrös jelentette életem 20 – dik, 20 kg feletti kifogott pontyát!
Aztán még csak másfél óra sem telt el, de újra az új helyről érkezett egy ezúttal durva füstölős kapás. Szabtam ki a sátorajtót és futás! Éreztem, hogy ismét a páratlan Beton tó egyik nyers erejével állok szemben! Egy jó 40 – 45 percet küzdöttünk, mire megadta magát… a hosszú, bivalyerős nyurga még ha elsőre nem is, de mikor kiemeltem a vízből, a súlyával egyszerre tiszteletet parancsolt… a mérleg nyelve 23,60 kg – ot mutatott, amiből levontam az 1,60 kg – os mérlegelő zsákot, így egy újabb 22 kilós hallal büszkélkedhettem…. azt már hozzá se teszem, hogy ezt már konkrétan el sem akartam hinni!
XD A profi esti fotókat követően, természetesen ő is visszakapta a szabadságát és rögtön vissza is húztam a jól bevált helyre. Ekkor még nem tudtam, de 11 óra magasságában egy újabb 14 kg – os gyönyörű, egészséges, bronz színű ponty tette tiszteletét a bölcsőben, ami szintén a Sweet Edition – re csábult el, ami aztán az utolsó halamat jelentette ezen a túrán. A tóra egy vastag, átláthatatlan, fehér ködfátyol ereszkedett le, ami teljes mértékben ellehetetlenítette a későbbiekben az etetőhajóval való visszahúzást, így aztán idegesen, de mégis elégedetten a hajtottuk nyugovóra az utolsó éjszakán a fejünket. Mivel abszolút szélcsend volt, így reggel is a már éjjel észlelt állapot fogadott minket, és arra a döntésre jutottunk, hogy megelégedünk az eddigi eredménnyel és haza indulunk. Az indulás előtt, hosszasan bámultam a stégről a víz felé és csak köszönni tudtam, hogy a tó Istene kegyes volt hozzánk és ilyen mennyiségű és szépségű hallal jutalmazott meg minket… biztosan visszatérek még! Köszönettel tartozom még Polyák Máténak is, hogy biztosította nekünk a helyet, ahol ezt a felejthetetlen pár napot tölthettük és szeretném megköszönni a Proficsalinak az elsőosztályú, remek bojlikat, amik segítségével az egész évben 14 db 20 kg feletti pontyot sikerült fognom, amiből 5 db a 25 kg – ot is bőven überelte, és természetesen a páromnak is a segítségét és kitartását! Mivel a Covid és a rendeletek teljesen ellehetetlenítik az éjszakai horgászatot, így azt hiszem, kénytelen leszek beérni ennyivel és ezt a túrát ténylegesen évzáró pecának tekinteni. De semmi sem tart örökké, úgyhogy már most várom a következő szezont, hogy az újabb céljaimat is sikeresen végrehajthassam! J Beszéljenek hát a számok:
10 – 15 kg közöttiek: 10,50 kg; 2db 11 kg; 11,80 kg; 3db 14 kg
15 – 20 kg közöttiek: 17 kg; 18,20 kg
20 kg felettiek: 2db 22 kg; 24,40 kg
Aki parton van, annak görbüljön!!!
Köszi ha elolvastad! J